Az időjárás-előrejelzéseket figyelve itt a Szent György-hegyen talán a mai lehetett az utolsó derűs, csendes nap, ami így december elején nagyot segített, hogy a kinti munkákkal haladni tudjunk. Hamarosan beköszönt a zordabb tél, így hát ma kaptunk is az alkalmon és délelőtt a fiúkkal kimentünk a szőlőbe egy hordóban ötven liter vízzel, egy rövid nyelű seprűvel és kipermeteztük az első preparátumot a Cabernet Sauvignon ültetvénybe.
Gondolom, most sokan felkapják a fejüket, hogy seprűvel permetezni? Meg hogy egyáltalán mi is az a preparátum? A preparátum, pontosabban a humuszpreparátum egy tehénszarvba töltött trágya, melyet ősszel elásnak, tavasszal pedig elővesznek. Ez tulajdonképpen a Rudolf Steiner-i filozófián alapuló biodinamikus gazdálkodás egyik alapeszköze. Mi egyelőre továbbra is az organikus művelést fogjuk folytatni, egyelőre még ezt is tanulnunk kell. Van azonban valami a biodinamikában, amit én is keresek, minél természetközelibben gazdálkodni, minél kevesebb vegyszert használni, és bár misztikusnak hat ez az egész elmélet és tudomány, az ember, bár technológiailag már igen fejlett, még mindig nem érti teljesen a természetet, vannak dolgok, amelyeket még nem tud megmagyarázni a tudomány mindent mérni és számszerűsíteni akaró materialista eszközeivel.
A preparátumot a Terra Hungarica nap délelőttjén az Élő Bolygó Alapítvány által szervezett biodinamikus műhelymunka rendezvényen kaptam Varga Sándortól, aki előadásával közelebb hozta az alig két tucat félénk érdeklődőt a biodinamikus gazdálkodás alapelveihez. A rendezvényen előadott még a rendkívül kedves villányi Wassmann házaspár és Werner Michlits (Meinklang) is, akik néhány gyakorlati tapasztalatot is megosztottak velünk arról, hogy ők hogyan oldják meg ezeket a lépéseket a gyakorlatban.
Ami a műhelymunka alatt többször elhangzott, és kiemelten fontos, az az, hogy miközben a különböző szabályoknak megfelelően hajtjuk végre a megfelelő lépéseket, minden pillanatban minden mozdulatunkat pozitív gondolatok hassák át, mindent jó hangulatban csináljunk. A preparátumot ötven liter vízben dinamizáltuk, ami kerek egy órán keresztüli kavarást jelent. Örvénylő mozgást kell létrehozni a vízben, majd pedig néhány perc múlva ellentétes mozgással káoszt kell kialakítani, majd pedig újra beáll az örvénylés, csak épp az ellenkező irányba. A keverés közben jókedvű beszélgetés alakult ki köztünk, amihez a dermesztő hidegben a melegítő napsütés igen jól hozzásegített minket. Beszélgettünk az évről, a szüretekről, a borokról, a jövőről, a tervekről, a telepítésekről. A jóízű nevetés közepette Csete is körbe-körbe ugrált minket, alaposan bejárt és körbeszimatolt körülöttünk egy kétszáz méter sugarú kört, lyukakat ásott, a szőlőben dolgozó emberek eldobott flakonjait gyűjtötte és rágcsigálta szorgalmasan.
A dinamizált preparátumot aztán egy vödörrel sétálva kipermeteztük a Cabernet sorokba, majd a felsőbb Pinot noir sorokba is. Egy ilyen preparátum nagyjából egy hektár permetezésére elég, ami nagyjából meg is volt, huszonnégy sort sikerült megcsinálnunk. Sokan csodálkoznak, hogy hogy lehet elég ilyen kevés mennyiségű permetezőanyag ekkora területre. Ahogy műhelymunka során megértettem ez egy egyfajta információ a természetnek, a szőlőnek és a talajnak, így ez a kevés mennyiség is elég.
Egyelőre ahhoz keveset tudok erről az egészről, hogy itt érthető magyarázatokkal szolgáljak, de az biztos, hogy bele fogom magam ásni a dologba, és később valószínűleg lesznek majd ilyen témájú bejegyzések is. Lehet kételkedni, az egészet kuruzslásnak tekinteni, de az tény, hogy például nagyon komoly francia birtokok művelik így szőlőiket, nagyon komoly borokat produkálva, mint például az Coulée de Serrant az emblematikus Nicolas Joly-val vagy például nagy családi kedvencünk, a Fleury birtok Champagne-ban, ahonnan életem legjobb pezsgőjét (Robert Fleury 2000) is kóstoltam. Magyarországon úgy tudom Somlón Takács Lajos, Tokajban pedig a Királyudvar jár a hat éves átállási időszak végefele, az is lehet, hogy már át is álltak. A különbség a borokban is tettenérhető, néhány komoly master of wine megérzi a biodinamikusan művelt és a "hagyományos" szőlőből készült bor közötti különbséget, például kóstoláskor más, sokkal szebb a biodinamikus bor savérzetének vibrálása.
Ebben még nagyon az út elején járunk, de tudom, hogy idővel jönnek majd a tapasztalatok, a pozitív gondolatok majd a helyes mederbe terelnek mindent, és a kitartó munkának illetve annak, hogy mindent beleteszünk a dolgokba, amit csak bele tudunk tenni, ennek előbb-utóbb meg lesz majd az eredménye!
